
„Majd neked is lesz egy családod. Egy olyan, amilyet te is megérdemeltél volna. Egy jól választott partner, egy feleség, és kész is. El kell menni innen erről a leprahelyről, tudod, vidékre. Alapításból... vágod?”
Napjaink egy névtelen városában játszódik a történet, névtelen szereplőkkel. Meghatározhatatlan idő, üres, elhagyott terek és alagutak, személytelen városrészek, külvárosi miliő. A szociális periféria disztelen kellékei. Itt él főszereplőnk egyedül, egy lakótelepi lakásban. Ő roma, nevelőotthonban nőtt fel, szüleit nem ismeri. A világról és annak szabályszerűségéről szinte semmit se tud. Vágyai az irreális és a vegetatív célok közt ingáznak. A valakihez tartozás vágya nagyon erősen él benne, annak türelmes kialakítása azonban nehézséget okoz neki. Kevés barátja van akik megértenek valamit az ő kósza létezéséből. Egy napon volt utógondozójától kap egy különleges ajándékot. Megkapja azt a dossziét, ami a gyerekkort feldolgozó aktákat tartalmazza. Ezek a dokumentumok talán reményt adhatnak ahhoz, hogy újraértelmezhesse saját, gyerekkorában félbemaradt életét.
Író, rendező / Director:
Operatőr / Cinematographers:
Győri Márk, Szabó Gábor / Márk Győri, Gábor Szabó
Producer / Producers:
Sipos Gábor, Rajna Gábor / Gábor Sipos, Gábor Rajna
Gyártasvezető / Production
Manager:
Szántó Gábor / Gábor Szántó
Vágó / Editor:
Győri Márk / Márk Győri
Látványtervező / Art Director:
Ágh Márton / Márton Ágh
Jelmeztervező / Costume Designer:
Flesch Andrea / Andrea Flesch
Zene / Music:
Membran / Membran
Szereplők / Cast:
Orsós Lajos, Gőczi Michaela, Szilvási István, Tzafetás Roland,
Daróczi Ágnes, Kursinszki Lívia, Kovács Zsolt / Lajos Orsós, Michaela
Gőczi, István Szilvási, Roland Tzafetás, Ágnes Daróczi, Lívia
Kursinszki, Zsolt Kovács
Mi van akkor, ha egyáltalán nem tud valaki se dobolni sem pedig zongorázni...viszont vágni azt nemkicsit tud.
Hát ez:
Két kifejezetten jó beszélgetést is láthatunk a webcsatornán reklámzene ügyben. Stílusban ugyan jelentősen különböznek egymástól a megkérdezettek, de feszegetnek érdekes kérdéseket és ez a lényeg. Például, hogy van-e azzal baj, ha slágert használunk fel reklámokhoz?
A zeneiparban találkozhatunk újragondolt alkotásokkal, amiket többnyire remixeknek neveznek. Van azonban egy másik kifejezés is erre a műfajra, ez pedig a bootleg. A bootleg szót több jelentésben is használják a zenei világban. Egyik szerint nyers, illegális koncertfelvétel, másik jelentése szerint illegális mix, amely két szám keveréséből születik úgy, hogy az egyik szám instrumentális verzióját ötvözik a másik acapella változatával, többnyire az előadó(k) tudta nélkül.
Mély tisztelet persze a kivételeknek.
A Sony Bravia kampánynak azóta már persze már több része is lement, de az igazi mégiscsak az első. Felesleges lenne róla ódákat zengeni, hiszen rengetegen megtették már ezt, amióta megjelent. Arra az egyre érdemes kitérni talán, hogy első látásra, miután az embert teljesen magával ragadja a különleges hangulat, elgondolkodik, hogy hogyan készítették... És itt jön a lényeg. A mai világban mindenkinek az első gondolata, hogy számítógépes utómunkával minden megoldható és ez így már nem is annyira nagy dolog, estleg a zene, az kéne mindenkinek, mert jó.
Full spot:
Itt pedig bepillanthatunk a forgatásba:
Rengetegen elkövetik azt a hibát, hogy nem fektetnek kellően nagy hangsúlyt a zene kiválasztására. Pedig a zene és a hanghatások minimum a hatás feléért felelősek. "Majd alárakok vmi számot..." Amikor begerjedünk egy reklámfilm láttán, vagy elbőgjük magunkat az Armageddon-on, azt kis túlzással a zenének köszönhetjük.
Designer: Wolff Olins
RSS