Elvétve lehet látni értékes plakátreklámot, hatékony kommunikációval. Lehetne az alábbi ötletre mondani, hogy ezek a szemét multik még az elkeseredettséget is meglovagolják és a saját hasznukra fordítják. Itt azonban az ötlet nagyságát kell szerintem figyelni és azt, hogy igyekeztek elgondolkodtatni.

Értékelni kell, hogy az ötlet gazdája gondolkodott és nem állt be a sorba.

forrás: hup

Dr. Jones újra rendel

192 nap-14 óra-44 perc múlva újra felcsendül a hatalmas vászon előtt a sokaknak kedves emlékeket ébresztő zene, minek hatására mindenki hirtelen borostás régész akar lenni és a baseballsapkáját lecserélné egy szakadt kalapra, oldaltatyójára pedig korbácsot akasztana.

2008. május 22.-én kiderül, hogy megint csalódnunk kell-e gyermekkorunk nagy alakjai visszatérésében vagy sem. Az utolsó kereszteslovag óta visszament John Rambo a dzsungelbe, aztán ott van John Connor, aki meg felnőve se tudta megváltoztatni a jövőt, és persze Rocky se bírta nyugdíjas éveit a parkban sakkozással tölteni. Valami azonban azt súgja, hogy Dr. Jones nem okoz majd csalódást a transformers-es kölökkel a hóna alatt.

Itt egy már rongyosra nézett darabkát lehet megnézni a forgatásból:

Itt meghallgathatjuk a készítőket:

És persze cinizmus sem maradhat el:

Vágod? I.

Mikor hallott bárki is olyat, miután kijött a moziból, hogy "Atyaúristen, mekkora film volt, elképesztő, mekkorát alkotott a vágó!"

Rajongunk rendezőkért, színészekért és egyszer-egyszer hallani olyat, hogy "operatőr". De a vágók munkáját mindenki csontleszarja... Ők nem is léteznek a közönség számára. Ez kb. olyan, mint a focihősök. Kik is ők? A csatárok, illetve azok, akik a gólokat lövik, pedig szerintem, ha a kapus hárít, az gyakorlatilag egy góllal ér fel, mégsem említenek egy lapon egy Van Der Sar-t egy Rooney-val.

Indítok egy sorozatot, ahol bebizonyítom, hogy mekkora hatalom van a vágók kezében és hogy mennyire értékes az ő munkájuk is.

Nyitásképpen egy classic:

Coke vs. Pepsi

Hatalmas hiány van az egyszerű ötletekből táplálkozó, ugyanakkor zseniális reklámokból. Elmászott a világ abba az irányba, hogy akkor jó egy reklám, ha hatalmas költségvetésből készítik.Csillogó villogó világot ábrázoló unalmas és ingerszegény munkák ömlenek, persze vannak értékes darabok is, de arányaiban kiábrándító a helyzet. A kreatív ügynökségek lassan teljesen elfelejtenek kreatívak lenni.

Készülnek azonban szinte aprópénzből egészen kiemelkedő alkotások:

Halhatatlan reklámok II. -Apple 1984.-

Az „1984” reklámnak vagy az Apple „1984” reklámjának nevezett televíziós reklám indította útjának az Apple Macintosh személyi számítógépet 1984-ben.

A reklámot január 22-én mutatták be az 1984-es Super Bowl harmadik negyedében. A felvételen egy hősnőt láthatunk piros rövidnadrágban és egy Apple pólóban, amint egy orwelli világon fut keresztül, hogy nekidobjon egy kalapácsot – az IBM-et ábrázoló – Nagy Testvér képének. A következő kép az alábbi üzenetet írta ki: „Január 24-én az Apple Computer bemutatja a Macintosh-t, melytől 1984 nem lesz olyan mint az 1984.”'

Annak ellenére, hogy az elkészítése 400 000 dollárba került, valamint a vetítés ideje további 500.000 dollárt igényelt, a filmet kereskedelmileg csak egyszer vetítették (bár egyszer bemutatták 1983-ban egy kis tévéállomáson Twin Fallsban, Idahóban, a korai órákban, hogy a reklám indulhasson a reklámok díjáért). Ennek ellenére olyan hatást keltett a médiában, hogy sok későbbi ingyenes tévésugárzást kapott. Akkoriban a Nielsen-osztályozás úgy becsülte, hogy a hirdetés Amerika háztartásainak közel 50%-át elérte.

Ezt a reklámot gyakran szavazzák első helyre a befolyásos marketingkampányokról szóló kérdőívekben. Például az Advertising Age az „Az évtized reklámfilmjé”-nek (Commercial of the Decade) nevezte, 1999-ben pedig az amerikai TV Guide első helyen szavazta meg minden idők ötven legjobb reklámja között (50 Greatest Commercials of All Time).

A film újra felszínre került az 1990-es évek végén, amikor az Apple elérhetővé tett egy Quicktime verziót a reklámról, melyet le lehetett tölteni az internetről, majd 2004-ben, egy 20. évfordulós változattal, amely az iPodot hirdette.

VW Golf Ad

Matt Damon lassan már James Bond-ot megszégyenítve röppen újra celluloid szallagra a Bourne Ultimatum-ban. Az alap product placement-en kívül gyártott a VW egy külön spot-ot a kampányhoz, ami elég dicséretes.

Az első néhány másodpercben nem vártam gyakorlatilag semmi izgalmasat. Mindig ugyanaz: az extra férfias főhős, akinek még az izzadsága is fincsi, ahogy folyik le a mértanilag pontos borostáján... Majd jól megszökik az agyonpolírozott gyönyörű verdával, meg persze a csajjal. Sikerült azonban ötletesen csinálni. A lényeg persze nem változik, nem változhat.

Agency:DDB Berlin

(RED)

Rengetegen elkövetik azt a hibát, hogy nem fektetnek kellően nagy hangsúlyt a zene kiválasztására. Pedig a zene és a hanghatások minimum a hatás feléért felelősek. "Majd alárakok vmi számot..." Amikor begerjedünk egy reklámfilm láttán, vagy elbőgjük magunkat az Armageddon-on, azt kis túlzással a zenének köszönhetjük.

Designer: Wolff Olins

This is Budapest

Évek óta rohangál a fejemben egy gondolat, hogy kellene forgatni egy kisfilmet Budapestről. Kvázi egy reklámfilmet, ami eladja a várost azoknak a túristáknak, akik szeretnék nálunk eltölteni a szabadidejüket (egyre többen vannak egyébként).

Persze van nekünk is: Budapest filmek

Szerintem ezek a filmek csak egy bizonyos korosztályhoz szólnak. Ahhoz, hogy sikerüljön jó koncepciót találni a probléma megoldására (mert ez szerintem egy probléma), úgy kéne kezelni a várost, mint egy márkát és ennek megfelelően kéne a munkát elvégezni. Igenis pénzt fektetni a filmbe, sőt, kampány szinten levezényelni a kérdést. Most lenne igazán szükség rá, hiszen a tavalyi zavargások miatt megcsappant az idelátogató túristák száma.

Reklámzabálók Éjszakája

"Ha meg kell határozni mi a jó reklám, akkor igen nagy viták keverednek ki: a szakma egy része azt állítja, hogy az a reklám jó, amire felfigyelnek a vásárlók és aktívan nő az értékesítés. A másik fél pedig a kreativitásra esküszik. De mit gondolunk mi?"

Reklámzabálók éjszakája 2007.November 24. 20:00-tól

Halhatatlan reklámok I. -Honda-

Titanic 2

Vannak, akik nem bírják elviselni, hogy akkor Jack-nek nem sikerült... Az egész bolygó végigbőgte, ahogy szegény ördög elmerül a jeges vízben, miközben szerelme, Rose szószerint megúszta.

Evolution

Sokak szájából hallani azokat a közhelyeket, hogy amit a médiában látunk az nem a valóság. Ennek ellenére azt látom, hogy az emberek napról napra torzabb képet látnak a szépségről és saját magukkal a látottak alapján számolnak el.

A Dove erre próbálja meg felhívni a figyelmet a campaignforrealbeauty hadjáratával.

Sikerült úgy kommunikálni az ügyet, hogy azonnal mindenkinek a képébe tolják a valóságot, hogy mégcsak gondolkodniuk se keljen azon, hogy mi is folyik ebben az iparban.

.

Az ötlet, illetve a megvalósítás módja is egyaránt megér egy hatalmas ötöst. Ez azonban még csak a kezdet, hiszen folytatódik a sokkolás:

Elképesztő módon használták a gyorsvágás adta pszihológiai elemeket és hozzá sikerült egy olyan zenét találni, ami tovább fokozza a hatást.

Felesleges lenne nagyszavakat használni a kampány mondanivalójával kapcsolatban, de azért érdemes elgondolkodni azon, hogy az emberiség nagyrésze miért, és milyen illúziókat kerget.

Agency: Ogilvy Toronto
Creative Directors: Janet Kestin, Nancy Vonk
ACD/Writers: Tim Piper, Mike Kirkland
Art Directors: Stuart Campbell, Mike Kirkland, Sharon Lee Pan, Tim Piper
Executive Agency Producer: Brenda Surminski
Agency Producer: Jeff McDougall
Production Companies: Worldwide Productions, Miami; Steam, Toronto
Director: Tim Piper
DP: Marc Laliberte-Else, Ray Dumas,
Photography: Mark Belvedere, Tim Piper, Mike Kirkland
Post Producer - Stefani Kouverianos (Soho)
Online Editor: Kevin Gibson (Soho)
Off-line Editor: Tim Piper
Assistant Editor: Mark Sheehan (Rogue)
Sound design: Vapor, Toronto
Music: Simian - La Breeze

És még szerencse, hogy léteznek azok az emberek, akiknek azonnal valami teljesen máson kezd el járni az agyuk és meg is valósítják elképzelésüket... Hogy mi röhöghessünk egy jót: