Reklám bejegyzései



Mobile.de

Itt meg a méking:



Főoldalra

Nike Jordan

Biztos lehetne az alábbi Nike spot-hoz okos gondolatokat fűzni, illetve ódákat zengeni arról, hogy mennyire odaver bármit, de felesleges, ezért nem teszem.

 

Client: Nike Jordan Brand
Title: Engine
Agency: Wieden + Kennedy, New York
Executive Creative Director(s): Todd Waterbury, Kevin Proudfoot
Creative Director: Keith Cartwright
Art Director: Keith Cartwright
Copywriters: Eric Steele, Scott Hayes
Head of Production: Gary Krieg
Broadcast Producer: Dan Blaney
Production Co: Rattling Stick, London
Director: Daniel Kleinman
Director of Photography: Stephen Blackman
Line Producer: Johnnie Frankel
Editorial: Cut + Run, London
Editor: Steve Gandolfi
Transfer: Company 3, New York
Colorist: Tim Masik
Post/VFX Co: Frame Store
VFX Supervisors: William Bartlett, Murray Butler
Sound Production: Amber Music, New York
Sound Designer: Bill Chesley
Sound Mixer: Phillip Loeb, Sound Lounge



Főoldalra

Reklámzene

Két kifejezetten jó beszélgetést is láthatunk a webcsatornán reklámzene ügyben. Stílusban ugyan jelentősen különböznek egymástól a megkérdezettek, de feszegetnek érdekes kérdéseket és ez a lényeg. Például, hogy van-e azzal baj, ha slágert használunk fel reklámokhoz?

 

Itt pedig egy nagyon laza előadás a realistic crew-val arról, hogy elkurvulunk-e akkor, ha a reklámpiacnak gyártunk zenét.



Főoldalra

Az utca embere a reklámokról

Az emberiség nagy többsége valószínűleg ugyanúgy reagál a kérdésre: "Nem szeretem a reklámokat." Ami egy dolog és nem is lehet vitatkozni az egyén véleményével. Viszont, ami az önámítás és már-már a primitívség határait súrolja, az az a kijelentés, hogy: "Áh, egyáltalán nem is hatnak rám a reklámok... Nézz csak rám".

A 'nem szeretem a reklámokat' az kb. olyan, mint a 'soha nem nézek pornót, undorító'. A 'nem hatnak rám semmilyen formában' az meg kb. olyan, mint a 'biztos vannak olyan műholdak, amik le tudják olvasni a kocsim rendszámát'.

 

Egyszóval, aki azt mondja, hogy nincs reklám, ami tetszene neki, az szégyellje magát, amikor elmosolyodik a kanapén, akire meg nem hat, az meg olyan naív, hogy elképesztő, vagy csak wilson-al beszélget egy lakatlan szigeten.

 



Főoldalra

Többet kéne gondolkodni

Elvétve lehet látni értékes plakátreklámot, hatékony kommunikációval. Lehetne az alábbi ötletre mondani, hogy ezek a szemét multik még az elkeseredettséget is meglovagolják és a saját hasznukra fordítják. Itt azonban az ötlet nagyságát kell szerintem figyelni és azt, hogy igyekeztek elgondolkodtatni.

Értékelni kell, hogy az ötlet gazdája gondolkodott és nem állt be a sorba.

forrás: hup



Főoldalra

Coke vs. Pepsi

Hatalmas hiány van az egyszerű ötletekből táplálkozó, ugyanakkor zseniális reklámokból. Elmászott a világ abba az irányba, hogy akkor jó egy reklám, ha hatalmas költségvetésből készítik.Csillogó villogó világot ábrázoló unalmas és ingerszegény munkák ömlenek, persze vannak értékes darabok is, de arányaiban kiábrándító a helyzet. A kreatív ügynökségek lassan teljesen elfelejtenek kreatívak lenni.

Készülnek azonban szinte aprópénzből egészen kiemelkedő alkotások:



Főoldalra

Halhatatlan reklámok II. -Apple 1984.-

Az „1984” reklámnak vagy az Apple „1984” reklámjának nevezett televíziós reklám indította útjának az Apple Macintosh személyi számítógépet 1984-ben.

A reklámot január 22-én mutatták be az 1984-es Super Bowl harmadik negyedében. A felvételen egy hősnőt láthatunk piros rövidnadrágban és egy Apple pólóban, amint egy orwelli világon fut keresztül, hogy nekidobjon egy kalapácsot – az IBM-et ábrázoló – Nagy Testvér képének. A következő kép az alábbi üzenetet írta ki: „Január 24-én az Apple Computer bemutatja a Macintosh-t, melytől 1984 nem lesz olyan mint az 1984.”'

A hatvan másodperces filmet a Chiat/Day reklámügynökség készítette, Steve Hayden írásában és Ridley Scott filmrendezésében (aki épphogy csak befejezte a Szárnyas fejvadász forgatását).

 

Annak ellenére, hogy az elkészítése 400 000 dollárba került, valamint a vetítés ideje további 500.000 dollárt igényelt, a filmet kereskedelmileg csak egyszer vetítették (bár egyszer bemutatták 1983-ban egy kis tévéállomáson Twin Fallsban, Idahóban, a korai órákban, hogy a reklám indulhasson a reklámok díjáért). Ennek ellenére olyan hatást keltett a médiában, hogy sok későbbi ingyenes tévésugárzást kapott. Akkoriban a Nielsen-osztályozás úgy becsülte, hogy a hirdetés Amerika háztartásainak közel 50%-át elérte.

Ezt a reklámot gyakran szavazzák első helyre a befolyásos marketingkampányokról szóló kérdőívekben. Például az Advertising Age az „Az évtized reklámfilmjé”-nek (Commercial of the Decade) nevezte, 1999-ben pedig az amerikai TV Guide első helyen szavazta meg minden idők ötven legjobb reklámja között (50 Greatest Commercials of All Time).

A film újra felszínre került az 1990-es évek végén, amikor az Apple elérhetővé tett egy Quicktime verziót a reklámról, melyet le lehetett tölteni az internetről, majd 2004-ben, egy 20. évfordulós változattal, amely az iPodot hirdette.

forrás: Wikipedia


Főoldalra

VW Golf Ad

Matt Damon lassan már James Bond-ot megszégyenítve röppen újra celluloid szallagra a Bourne Ultimatum-ban. Az alap product placement-en kívül gyártott a VW egy külön spot-ot a kampányhoz, ami elég dicséretes.

Az első néhány másodpercben nem vártam gyakorlatilag semmi izgalmasat. Mindig ugyanaz: az extra férfias főhős, akinek még az izzadsága is fincsi, ahogy folyik le a mértanilag pontos borostáján... Majd jól megszökik az agyonpolírozott gyönyörű verdával, meg persze a csajjal. Sikerült azonban ötletesen csinálni. A lényeg persze nem változik, nem változhat.

Agency:DDB Berlin



Főoldalra

(RED)

Rengetegen elkövetik azt a hibát, hogy nem fektetnek kellően nagy hangsúlyt a zene kiválasztására. Pedig a zene és a hanghatások minimum a hatás feléért felelősek. "Majd alárakok vmi számot..." Amikor begerjedünk egy reklámfilm láttán, vagy elbőgjük magunkat az Armageddon-on, azt kis túlzással a zenének köszönhetjük.

Vannak olyan munkák, ahol nincs is semmi a képernyőn, ami a kívánt hatást önmagában kiváltaná, de mégis érzelmeket generál az alkotás. Ilyen például az alábbi (RED) kampány animációja is. Ebben az esetben azért azt hozzáfűzném, hogy az animok is nagyon rendben vannak.


Designer: Wolff Olins



Főoldalra

This is Budapest

Évek óta rohangál a fejemben egy gondolat, hogy kellene forgatni egy kisfilmet Budapestről. Kvázi egy reklámfilmet, ami eladja a várost azoknak a túristáknak, akik szeretnék nálunk eltölteni a szabadidejüket (egyre többen vannak egyébként).

Persze van nekünk is: Budapest filmek

Szerintem ezek a filmek csak egy bizonyos korosztályhoz szólnak. Ahhoz, hogy sikerüljön jó koncepciót találni a probléma megoldására (mert ez szerintem egy probléma), úgy kéne kezelni a várost, mint egy márkát és ennek megfelelően kéne a munkát elvégezni. Igenis pénzt fektetni a filmbe, sőt, kampány szinten levezényelni a kérdést. Most lenne igazán szükség rá, hiszen a tavalyi zavargások miatt megcsappant az idelátogató túristák száma.

Beütöttem a Youtube keresőbe többféleképpen is fővárosunk nevét, de nem találtam értékes munkát, pedig szerintem ezt sokan megteszik, ha hozzánk akarnak látogatni.

 

Nem vagyok egy Amerika majmoló, de azért lehetne róluk példát venni:

Sok okot lehetett eddig felhozni arra, hogy miért nem veszik komolyabban a dolgot. Kitérnék ezek közül arra, hogy miképpen jut el az emberekhez a film... Hmm... 2007 van, emberek. Kétezerhét! Egy pillanat alatt körbejárja a világot, ha olyan kreatív koncepcióra épül, ami izgalmas. Nem feltétlenül az informatív megjelenésben kell gondolkodni. A lényeg az lenne, hogy izgalmasnak találják fővárosunkat.


Főoldalra

Reklámzabálók Éjszakája

"Ha meg kell határozni mi a jó reklám, akkor igen nagy viták keverednek ki: a szakma egy része azt állítja, hogy az a reklám jó, amire felfigyelnek a vásárlók és aktívan nő az értékesítés. A másik fél pedig a kreativitásra esküszik. De mit gondolunk mi?"

Reklámzabálók éjszakája 2007.November 24. 20:00-tól



Főoldalra