
„Majd neked is lesz egy családod. Egy olyan, amilyet te is megérdemeltél volna. Egy jól választott partner, egy feleség, és kész is. El kell menni innen erről a leprahelyről, tudod, vidékre. Alapításból... vágod?”
Napjaink egy névtelen városában játszódik a történet, névtelen szereplőkkel. Meghatározhatatlan idő, üres, elhagyott terek és alagutak, személytelen városrészek, külvárosi miliő. A szociális periféria disztelen kellékei. Itt él főszereplőnk egyedül, egy lakótelepi lakásban. Ő roma, nevelőotthonban nőtt fel, szüleit nem ismeri. A világról és annak szabályszerűségéről szinte semmit se tud. Vágyai az irreális és a vegetatív célok közt ingáznak. A valakihez tartozás vágya nagyon erősen él benne, annak türelmes kialakítása azonban nehézséget okoz neki. Kevés barátja van akik megértenek valamit az ő kósza létezéséből. Egy napon volt utógondozójától kap egy különleges ajándékot. Megkapja azt a dossziét, ami a gyerekkort feldolgozó aktákat tartalmazza. Ezek a dokumentumok talán reményt adhatnak ahhoz, hogy újraértelmezhesse saját, gyerekkorában félbemaradt életét.
Író, rendező / Director:
Operatőr / Cinematographers:
Győri Márk, Szabó Gábor / Márk Győri, Gábor Szabó
Producer / Producers:
Sipos Gábor, Rajna Gábor / Gábor Sipos, Gábor Rajna
Gyártasvezető / Production
Manager:
Szántó Gábor / Gábor Szántó
Vágó / Editor:
Győri Márk / Márk Győri
Látványtervező / Art Director:
Ágh Márton / Márton Ágh
Jelmeztervező / Costume Designer:
Flesch Andrea / Andrea Flesch
Zene / Music:
Membran / Membran
Szereplők / Cast:
Orsós Lajos, Gőczi Michaela, Szilvási István, Tzafetás Roland,
Daróczi Ágnes, Kursinszki Lívia, Kovács Zsolt / Lajos Orsós, Michaela
Gőczi, István Szilvási, Roland Tzafetás, Ágnes Daróczi, Lívia
Kursinszki, Zsolt Kovács
192 nap-14 óra-44 perc múlva újra felcsendül a hatalmas vászon előtt a sokaknak kedves emlékeket ébresztő zene, minek hatására mindenki hirtelen borostás régész akar lenni és a baseballsapkáját lecserélné egy szakadt kalapra, oldaltatyójára pedig korbácsot akasztana.
2008. május 22.-én kiderül, hogy megint csalódnunk kell-e gyermekkorunk nagy alakjai visszatérésében vagy sem. Az utolsó kereszteslovag óta visszament John Rambo a dzsungelbe, aztán ott van John Connor, aki meg felnőve se tudta megváltoztatni a jövőt, és persze Rocky se bírta nyugdíjas éveit a parkban sakkozással tölteni. Valami azonban azt súgja, hogy Dr. Jones nem okoz majd csalódást a transformers-es kölökkel a hóna alatt.
Itt egy már rongyosra nézett darabkát lehet megnézni a forgatásból:
Itt meghallgathatjuk a készítőket:
És persze cinizmus sem maradhat el:
Mikor hallott bárki is olyat, miután kijött a moziból, hogy "Atyaúristen, mekkora film volt, elképesztő, mekkorát alkotott a vágó!"
Rajongunk rendezőkért, színészekért és egyszer-egyszer hallani olyat, hogy "operatőr". De a vágók munkáját mindenki csontleszarja... Ők nem is léteznek a közönség számára. Ez kb. olyan, mint a focihősök. Kik is ők? A csatárok, illetve azok, akik a gólokat lövik, pedig szerintem, ha a kapus hárít, az gyakorlatilag egy góllal ér fel, mégsem említenek egy lapon egy Van Der Sar-t egy Rooney-val.
Indítok egy sorozatot, ahol bebizonyítom, hogy mekkora hatalom van a vágók kezében és hogy mennyire értékes az ő munkájuk is.
Nyitásképpen egy classic:
Vannak, akik nem bírják elviselni, hogy akkor Jack-nek nem sikerült... Az egész bolygó végigbőgte, ahogy szegény ördög elmerül a jeges vízben, miközben szerelme, Rose szószerint megúszta.
RSS